Az MNO könyvismertetője

2012. 01. 19.

[HORVÁTH BARNABÁS DÁVID]

Horváth Barna a Biblia nyomába eredt
Ötven év, ötven írás: megjelent Horváth Barna irodalomtörténeti tanulmánykötete

Biblia az irodalomban címmel jelent meg Horváth Barna volt borsod–gömöri református esperes életműsorozatának második kötete, melyben sokoldalúan vizsgálja a Biblia és az irodalom kapcsolatát a megidézett alkotó személyiségek egyéni ábrázolásával tanulmányokban, cikkekben, előadásokban és igehirdetésekben.

A szerző 1980–81-ben két szemesztert töltött a genfi és a zürichi egyetemen, ahol angolul írt, Az élet könyve vagy az írástudóké? című szakdolgozatában a nyugat-európai olvasók számára is közérthetően mutatta be az első magyar bibliafordítást, Károli Gáspár 1590-ben befejezett munkáját, amely meghatározta a magyar irodalmi és köznyelv, illetve kultúra fejlődését. E Biblia több szempontú bemutatása mellett a kötetben tanulmány található Szenci Molnár Albertről, Apáczai Csere Jánosról s a protestáns tudományosság és énekkultúra más jeles képviselőiről. Irodalomtörténeti szenzációt is kelthet Árva Bethlen Kata egy Nagyváradon megtalált, eddig ismeretlen versének közlése. Ezenkívül Pécsely Király Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, az Egressyek, a mezőcsáti születésű Kiss József és Ady Endre hitvallásáról értekezik.

Tompa Mihály és Lévay József

A kötet második fele Tompa Mihállyal és Lévay Józseffel, a népnemzeti líra vezető egyéniségeivel foglalkozik. A két költő Horváth Barna lelkészi állomáshelyeihez, Igricihez és Sajószentpéterhez kapcsolódik.

Tompa Mihály Rimaszombaton látta meg a napvilágot, ám édesanyja halálát követően Igriciben töltötte gyermekkorát apai nagyszüleinél. Onnan került a sárospataki református kollégiumba, s később a 19. század meghatározó költője lett.

Lévay József Sajószentpéteren született. Szemere Bertalan munkatársaként szemtanúja volt a szabadságharcnak egészen Világosig. Hosszú élete utolsó időszakában borsodi alispánként s országosan ünnepelt költőként is a községben volt második otthona szüleinek házában, a „Szentpéteri üres fészekben”, ahogy naplójában nevezi azt, s ahol barátai – többek közt Görgey Artúr és Gyulai Pál – is látogatták.

Horváth Barnának jelentős szerep jutott a Lévay-kultusz ápolásában, a költő újrafelfedezésében. Munkáival rámutatott arra, milyen fontos megismernünk környezetünk múltját, hagyományait s az előttünk járt szellemi nagyságok életművét. Felismerte, hogy az így nyert energiákból közösséget lehet építeni a nehézségekkel küzdő, megújulásra váró vidéki Magyarországon.

Az ötven írás válogatás ötven év munkáiból, s betekintést nyújt egy literátor lelkipásztor szellemi műhelyébe. A könyvet mintegy harminc, részben közgyűjteményekben található, eddig publikálatlan kép illusztrálja.

MNO [HORVÁTH BARNABÁS DÁVID] : Horváth Barna a biblia nyomába eredt.

In: Magyar Nemzet Online, 2012. január 19., csütörtök.